A világ legvékonyabb izzója csak egy atom vastag

A világ legvékonyabb izzója

A grafén egy atomból álló vastagságú anyag, amely erősebb, mint az acél, és felfedezése óta látszólag az egyik áttöréshez vezetett a másiknál. Itt van a legfrissebb: a világ legvékonyabb izzója, számol be a Phys.org.

A Columbia, a Szöuli Nemzeti Egyetem és a Koreai Szabványügyi és Tudományos Kutatóintézet tudóscsoportja felel a találmányért, amely hamarosan az atomszintesen vékony, rugalmas, átlátszó kijelzők továbbfejlesztését hirdeti. Ez lehetővé teheti a on-chip optikai kommunikációt is.

A szuper vékony izzó elkészítéséhez a kutatók a grafént használtak izzóspirálként. Kis graféncsíkokat rögzítettek a fém elektródákhoz, és a csíkokat felfüggesztették a hordozó fölött, majd áramot vezettek át a szálakon, hogy felmelegedjenek. A technika melegítette a grafént 2500 Celsius fokot meghaladó hőmérsékletre, amely elegendő volt ahhoz, hogy a látható fényben világossá váljon..

"Az atomilag vékony grafénből származó látható fény olyan intenzív, hogy még szabad szemmel is látható, további nagyítás nélkül," magyarázta Young Duck Kim, a tanulmány társvezetője.

A tudósok már próbáltak ilyen kis fényforrásokat előállítani korábban, de más anyagból készült mikroméretű fémhuzalok nem tudják ellenállni a rendkívül forró hőmérsékletnek, amely ahhoz szükséges, hogy azok a látható tartományban világítsanak. A grafénnek azonban figyelemreméltó tulajdonsága van: ahogy melegszik, sokkal rosszabb hővezetővé válik. Alapvetõen ez azt jelenti, hogy a legmagasabb hõmérsékleteket az anyag közepén található, egy kis helyre korlátozzák, amely kényelmesen el van helyezve. Ez azt is jelenti, hogy kevesebb energiára van szükség a magas hőmérséklet eléréséhez.

Érdekes módon a találmány visszatérést mutat a különféle történetekbe. Amikor Thomas Edison eredetileg feltalálta a villanykörtét, először szénszálas anyagot használt, amelyből ugyanaz a grafén készült: Edisonnak azonban soha nem volt luxusa, ha olyan tiszta formában használta a szénet, mint a grafén, csak egy atom vastag.

"Most kezdünk álmodozni ezeknek a szerkezeteknek a más felhasználásáról – például mikrosütőlapokként, amelyeket másodperc töredékével több ezer fokra fel lehet hevíteni magas hőmérsékletű kémiai reakciók vagy katalízis tanulmányozására.," javasolta James Hone, a kutatás egyik kutatója.

HU.AskMeProject